Szeretet
 „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden
bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket
mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az
egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem:
semmi hasznom abból.” 1Korinthus 1:13.
Ez
az egyik legismertebb igeverse a Szentírásnak. De biztos vagyok abban, hogy
Isten ma is komoly üzenetet ad nekünk ez által az ige által. Tudjátok sokszor
tapasztaltam azt, hogy az igehirdetők úgy prédikálnak, hogy nem mondják el, mit
üzen az Úr! Ez a legnehezebb feladata egy igehirdetőnek. Magam is átéltem, hogy
az Úr engem megfeddett, de a gyülekezetet dicsérte. Igét hirdetni könnyű.
Mindennap olvassuk a Bibliát és kapunk üzenetet az Úrtól. Az viszont sokkal
felelősségteljesebb és nehezebb, hogy Istentől kapjunk üzenetet a gyülekezet
számára. A jelenések könyve 2. és 3. részeiben van egy félmondat, ami minden
igehirdetőnek fontos kell, hogy legyen: „Akinek van füle, hallja meg, mit mond
a Lélek a gyülekezetnek!” Ez a fontos nekünk, Isten szolgáinak, mit mond a
Lélek ma a gyülekezetnek. És ez a te felelősséged is, mit mond a Lélek neked
ma.
A
szeretetről fogok beszélni. Pál apostol itt néhány példát mond, amire büszke
lehetne az ember. A korinthusi gyülekezet tekintetében igazán telitalálat volt
az első igevers. Ott nagy keresztény „divat” volt nyelveken imádkozni. Erről a
12. és 14. részben olvashatunk részletesebben. Ma ezt leginkább a magukat
karizmatikusnak vallók tekintik elmaradhatatlanul fontosnak. De Isten szemében
nem több az, aki angyali nyelven tud imádkozni és nincs benne szeretet az
embertársa felé.
Ha
valaki próféta és hihetetlenül hatásosan is tud prédikálni, vagy hatalmas
teológiai titkokat ismer, vagy olyan nagy hittel is rendelkezik, hogy az
imádságára a Gellért-hegy „belegyalogol” a Dunába, de nincs benne szeretet,
azaz ember semmi. Csak gondoljatok bele! Ha valóban találkoznánk ilyen
lelkésszel, nem tisztelné mindenki Isten hatalmas szolgájaként?
Sztár-prédikátor lenne. Mindenki az ő szavára figyelne. Őt kérdeznék meg a
jövőről. Sok tízezer ember csatlakozna hozzá, és az övé lenne a legnagyobb
egyház az országban. A hívei „tejben-vajban” fürdetnék, semmire nem lenne
gondja. „Ő Isten egyik legnagyobb szolgálja!” Đ mondanák. De mennyire másképp
látja az Úr. Lehet nagy és szenzációs keresztény szolgálatokat véghez vinni, de
Isten nem ezt nézi. Ő azt nézi, mi van ennek az embernek a szívében. Van benne
szeretet? Akkor jó! Ha nincs benne szeretet, akkor az az ember semmi. Ne
döbbenj meg! Ez ilyen egyszerű. Isten így nézi az embert. Nemcsak a
lelkészeket, hanem téged is. Nagy keresztény dolgok megtételére képes lehetsz,
de ha nincs benned szeretet, akkor semmi vagy.
Isten
mindig azt nézi, mi van a te gondolataidban, mik az indítékaid. Azt nem lehet
mondani, hogy a tetteket nem figyeli az Úr, de Ő a gondolataid is ismeri. Erről
beszél a Szentírás a Sámuel első könyvében: „Mert nem az a fontos, amit lát az
ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a
szívben van.” (16:7) Ez az Isten egyik tulajdonsága. Ő már a gondolataidat is
tudja.
Például,
valakire annyira megharagszol hirtelen, hogy adnál neki egy jó nagy pofont. Ez
megfogalmazódik benned. Gondolatodban bűnt követtél el. Haragudtál, és pofont
is adtál volna. De nem mindegy, hogy csak erre gondoltál, vagy meg is tetted
valójában. A kettő között nagy különbség van. Ha megtetted, akkor bűnt követtél
el és lehet, hogy testi sértésért feljelent a sértett. De Isten már a
gondolatodat is látta, persze a cselekedeted is ha megtetted. Amíg csak
gondolatban vétkeztél, elég az Úrtól bocsánatot kérni. Ha meg is tetted, akkor
a sértettől is bocsánatot kell kérned.
Most
pedig következik a harmadik dolog. Így szól az Isten Igéje: „És ha szétosztom
az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem:
semmi hasznom abból.” (3.vers) Ha valaki szétosztja vagyonát a szegényeknek,
vagy tűzhalált hal a kereszténységért, semmi haszna sincs abból, ha nincs benne
szeretet. Egy kicsit más oldalról megközelítve, ha valaki úgy osztogat ételt,
vagy ruhát, vagy pénzt, hogy közben nem szereti azokat, akiknek segít, nem
kedves Isten előtt. Ha valaki úgy szenved mártírhalált, hogy közben gyűlöli az
embereket, akik odajuttatták, nem tetszik Istennek. Jézus a kereszten függve
így szólt: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.”
(Lukács evangéliuma 23:34.) Ebben a mondatban is Jézus mérhetetlen szeretete
mutatkozik meg. Nem szidta az embereket, nem kívánta a halálukat, hanem
Istenhez könyörgött, hogy bocsásson meg nekik. Ez az igazi szeretet.
|