Zakeus igyekezett látni Jézust.
(Luk 19, 3) Keresõ lélek volt ez a fõ vámszedõ. Elõzõleg egészen más vágy uralta: gazdag akart lenni. Lelkét a pénzsóvárság töltötte el. A mammon hallatlanul nagy vonzóerõt jelentett számára. A pénzért lelkiismeretét is áruba bocsátotta és nem volt olyan becstelenség, amitől visszariadt volna. Istenre nem volt gondja. Mikor imádkozott, vagy szombaton a zsinagógában volt, lelkileg érintetlen maradt. A mammon szolgálatában szíve kővé vált. Milyen szegények is a pénz rabjai! Zákeusnál azonban valami változás történt, amit először talán maga sem vett észre. Isten vonzásába került s ez hozta őt Jézushoz. Lelkiismerete nyugtalankodni kezdett. A pénz elvesztette varázserejét. Nem volt a régi. Lehet, hogy a környezete is észrevett ebbõl valamit, amint gyakran ott ült gondolataiba mélyedten, mint aki nehéz súlyokat cipel. Jézusról hallott már. De a sokak által magasztalt Mesterrel kapcsolatos hírek sokáig hidegen hagyták. Azután egyszerre csak azt érezte, hogy Jézus vonzásától nem tudott szabadulni. Különösen amikor azt hallotta, hogy milyen szeretettel fogadja a vámszedőket és egyéb bűnösöket. "Ez az az ember, akire szükségem van! Lelkem vágyakozását õ tudná kielégíteni s az engem kínzó kérdéseket is meg tudná oldani." - Egy napon az Úr keresztülment Jerikón. "Látnom kell Őt" - szólalt meg egy hang Zákeus szívében. Nem a szokásos kíváncsiság volt ez, hanem az üdvösség után való vágyakozás. Ez annyira fokozódott benne, hogy minden akadályt áttört. Mivel kis termetű ember volt, felmászott egy eperfára. Ezzel persze gúny és nevetség tárgyává vált. Sokan ujjal mutogattak rá, de ő nem törődött ezzel. Tekintete feszülten rátapadt arra az egyre, az Úrra. Aki Jézushoz akar jönni, az semmi másra nem lehet tekintettel. Nekünk természettől fogva éppen az a bajunk, hogy oly sok mindenre tekintettel vagyunk: emberekre, hivatásbeli, üzleti és társadalmi kapcsolatokra és sokan meg is rekednek itt. Nem tudnak ezektől a láncoktól szabadulni. Zákeus mindent félretolt. Úgy érezte, hogy látnia kell Jézust, most vagy soha! És valóban, ez volt az egyetlen és utolsó lehetőség Jézus meglátására. Földi életében Jézus utoljára haladt át Jerikón. Útban volt Jeruzsálembe, ment a halál felé. - Hányan gyötrődnek majd az örökkévalóságban az elmulasztott alkalmak miatt!
|