Másnap pedig, amely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, amint tudjátok.Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel .A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra
Mi történt itt valójában? Miután Jézus levették a keresztről behelyezték a sírba. A farizeusok és a főpapok visszaemlékeztek arra, amit Jézus mondott, hogy harmadnapra feltámad. Mivel tartottak attól, hogy a tanítványok kilopják a sírból és majd azt terjesztik, hogy feltámadt, pilátus elé járultak azzal a kéréssel, hogy őriztesse a sírt. A sírt lepecsételték és követ gördítettek elé. Harmadnapra viszont a kő, természetfeletti módon el lett gördítve. Azt, hogy ez megtörténjen Jézus áldozata tette lehetővé. A vért bemutatta a Mennyei trón előtt az Atyának. A megváltás terve elvégeztetett. Most már nincs választék a Menny és az emberek között. Nincs ott a kő. Megnyílott az út az Atya és köztünk. Így van lehetőségünk arra, dicsőség az Úrnak, hogy örök életünk legyen, amit a mennyben tölthetünk. Isten már nemcsak csupán Isten a számunkra, hanem ő lett a mi Mennyei Édes Atyánk. Sajnos vannak még emberek, akik ezt a megváltást nem fogadják el és az a bizonyos kő még mindig ott van Isten és köztük. Amikor mi átadtuk a szívünket az Úrnak, ezt a követ természetfeletti módon gördítette el az Úr az életünkben. Ezért lehetséges az, hogy bármikor az Atya jelenlétébe léphetünk és a menny áldásai is áradhatnak ránk. Ne gurítsd vissza a követ a Menny kapuja és saját magad közé!!! A sírhoz már nem tudjuk visszagördíteni, de a Menny kapuja és magunk közé igen. Mégis előfordul, hogy apró köveket teszünk le és nem vesszük észre. Sok kis kőből egy nagy sziklát lehet építeni,ami teljesen elzár bennünket a Menny valóságától. 
Ezek a kis kövecskék egymásra rakódnak és egyre távolabb tartanak bennünket az áldásoktól és az Úrral valóközösségtől. Mik lehetnek a kövek?? Félelem, aggodalom,amikor annyira tele vagy aggodalommal, hogy már nem is tudsz az Úrra figyelni, csak a problémáidra. Lehet ez akár egy betegség is. Amikor kételkedsz, nem hiszed el azt? amit az Úr mondott. Ami leven írva, hogy Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg. I. Péter 2/24 Ne higgy az ördög szavának. Lehet, hogy még fizikailag nem éppen úgy érzed magad, de akkor is állj meg hitben, hogy a gyógyulás egy elvégzett dolog. Vagy amikor anyagi helyzet miatt aggódsz. Ne kételkedj abban, hogy az Úr betölti minden szükségedet. Mert Ő szeret és gondoskodik rólad. Ugyan úgy,mint ahogy a követ elhengerítette--természetfeletti módon. Kis kövecske lehet még, pl. a harag, vagy a meg nem bocsájtás. Ezeket, ha már leraktad a Menny kapuja elé, ne arra törekedj, hogy minél nagyobb halom legyen ott, hanem arra, hogy ezek elkerüljenek onnan. Tedd le minden gondod és problémád az Úr elé és ne aggódj, ne kételkedj!! Bármivel is akar a sátán becsapni, ne higgy neki. Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.
Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja. |
